Mire jó egy infrahőmérő?
2011. április 28., csütörtök - 12:32
Nos, elsőre pontosan én sem tudtam volna rá a választ, de sejtettem, hogy briliáns kis kütyü. Az ember csak ráirányítja a céltárgyra, a lézerpont pozicionálja a mérés helyét, megnyomjuk a ravaszt, és már le is olvasható a céltárgy, a felület hőmérséklete Celsius-fokban.
Amikor kézbekaptam végre a DeWalt DCT414S1 akkumulátoros infrahőmérőjét, első felindulásomban mindent megmértem vele a házban, a reggeli kávé hőmérsékletét, az izzók felületi hőmérsékletét, a falak, a plafon hőmérsékletét, megnéztem mennyire hideg a spejz, hány fokon dolgozik a mélyhűtő, hány fokos a pince talaja és mennyire melegíti fel a délutáni napfény a terasz barna kövét. Működött pimaszul.
De miképp is működik egy ilyen eszköz?
Minden anyag bocsát ki infravörös sugárzást, amennyiben a hőmérséklete abszolút 0 fok (-273 °C) felett van, és a sugárzás mértéke függ a test hőmérsékletétől. Ezt nevezzük jellemző vagy karakterisztikus sugárzásnak, melynek az oka a molekulák anyagon belüli mozgása. Ennek a mozgásnak az intenzitása az objektum hőmérsékletétől függ. Mivel a molekuláris mozgás töltéssel rendelkező részecskék elmozdulásával jár, a test elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ez a spektrális tartomány a látható fénytartományon belül a vörös tartományába esik, ezért a latin eredetű előtaggal infravörös fénynek nevezik.
Tehát egyszerűbben megfogalmazva: egy test a hőmérséklete okán infravörös fényt ad le, ami tulajdonképpen egy elektromágneses sugárzás. Ha megmérjük a sugárzás hullámhosszát, abból kiszámolhatjuk a tárgy felületi hőmérsékletét. Egy dolgot azonban még figyelembe kell venni a hőmérséklet kiszámításánál, a mérésénél mégpedig a mérendő anyag fajtáját (pl. friss hóról, esetleg faszénről van-e szó?) illetve a mérendő felület minőségét (pl. fényes fémfelületet akarunk-e mérni, avagy egy formás popsin akarjuk-e egy feszülő kordbársony hőmérsékletét megmérni.) Adott fix hőmérsékleten a különböző anyagok egy kicsit más hullámokon sugároznak, ami néhány fokkal módosíthatja a mért hőmérsékletet.
Az eszközhöz adott használati utasítás ide vonatkozó része szerint:
„A fajlagos sugárzóképesség az anyagok energiakibocsátási jellemzőit mutatja. A legtöbb szerves anyag és festett vagy oxidált felület fajlagos sugárzóképessége kb. 0,95, és ez az alapértelmezett beállítás. A leolvasási pontatlanságokhoz kompenzálás ajánlatos, a pontatlanságot okozhatja a mért anyagok alacsony sugárzóképessége, ilyen anyag lehet például egy fényes fémfelület. Fedje be az ilyen felületeket fedőpapírral, vagy vigyen fel rá vékony fekete festékréteget (<148 °C), és használja az alapértelmezett beállítást (0,95).Hagyjon időt arra, hogy a papír vagy a festék elérje az alatta lévő felület hőmérsékletét, majd mérje meg a papír vagy a festék hőmérsékletét.
Egy hűvös májusi délelőttön 9 óra magasságában a mázolt fa raktárajtó napsütötte felülete 12°C-kal melegebb, mint az árnyékos oldal.
Ha nem tud fedőpapírt vagy festékréteget használni, méréseit a fajlagos sugárzóképesség választóval kompenzálhatja. Még állítható sugárzóképesség mellett is nehéz lehet teljesen pontos infravörös mérést végezni, ha a céltárgy felülete fényes, vagy fémből van. Előfordulhat, hogy a hőmérsékletek értékeléséhez kísérletezgetés szükséges, és a tapasztalat fogja hozzásegíteni ahhoz, hogy az egyes mérésekhez a legjobb beállítást válassza. A hőmérő fajlagos sugárzóképessége 0,1 és 1,0 között 0,01-os fokozatokban állítható.
Nézze át kézikönyvünkben a „Névleges sugárzóképességek” táblázatát! A sugárzóképesség táblázatban megadott beállításai csak tipikus helyzetekre vonatkozó javaslatok, az Ön valóságos helyzete azoktól eltérő lehet.”
Nos, én nem vacakoltam túl sokat a méréseknél, nem festettem le vékony fekete festékkel az izzókat, hogy megmérjem őket. Az eszköz nem téved sokat, ha az alapbeállítással használjuk, de a használati utasítás végén található kompenzációs táblázat adataival korrigálhatjuk is az eredményt. Az eszköz kijelzője alatt található beállítógombokkal könnyedén állítható az érzékenység a mért anyaghoz.
A használati utasítás szerint:
„Fajlagos sugárzóképesség kiválasztása Az indítókapcsolóval kapcsolja be a készüléket, és amint a képernyő láthatóvá válik, nyomja meg az EMS gombot a fajlagos sugárzóképesség beállításához. Amint a képernyőn az EMS villog, a fel- és lefelé mutató nyilakkal válasszon, a fajlagos sugárzóképesség kiválasztásához nézze át a táblázatot. Ne feledje, hogy a sugárzóképesség értéke 0,01-os fokozatokban állítható.”
|
Nos, ha beállítottuk az anyagminőséget is, semmi további lényeges beállításra nincs szükség a méréshez, csak nyomjuk a ravaszt, és már jönnek is az értékek. -30° C és 550 °C között lehet az eszközzel mérni, a gyártó által megadott pontosság ± 1,5%, ami egy 100 °C-os felület esetében ± 1,5 °C. A mérések többségénél elfogadható. Melyek a főbb előnyei ennek a mérési módszernek?
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az infrahőmérő fenti előnyeiből is következik, hogy számos helyen alkalmazható az infrahőmérő az iparban, a kézművestevékenység gyakorlása közben, de akár a háztartásban is.
A fa- és asztalosiparban például:
- hőprés hőmérsékletének ellenőrzése
- falborítás, beépített szekrény beépítése előtt a falak hőmérsékletének ellenőrzés
- hőhidak keresése épületen belül
- hőhidak keresése nyílászárók beépítése után a nyílászárók körül
- falfűtés csöveinek feltérképezése, hogy szét ne fúrjuk
- napsütötte nyílászárók felületi hőmérsékletének meghatározása, felületkezelés tartóssága céljából
- fagymentes anyagok tárolása, raktározási felületek hőmérsékletének ellenőrzése
- faanyagszárításnál, gőzölésnél a faanyag hőmérsékletének ellenőrzése
, hogy csak a hirtelen eszembe jutottakat említsem.
(Hőbör)
