Vásárlónk tollából: számítógéptartó házilag
2011. május 9., hétfő - 12:59
Egy kedves vásárlónk úgy döntött, hogy házilag barkácsol egy számítógéptartót a tőlünk vásárolt szerszámok segítségével. Legnagyobb örömünkre és meglepetésünkre vette a fáradságot és megosztott velünk egy rövid beszámolót. Mindig örülünk a visszajelzéseknek, ezért a jövőben is szívesen fogadjuk az ilyen és hasonló témájú leveleket.
A számítógép padlón való elhelyezése nem éppen célszerű. Ha az asztal alatt van tárolva akkor általában összerugdaljuk, és jobban is porosodik. Megoldásként egy kis alátétszekrénybe kell belehelyezni, ami pár centit elemeli a padlótól és némi védelmet is nyújt neki. Könnyebb körbetakarítani a porszívóval és a felmosóval sem verjük össze az oldalát. Ha netán kerekek is vannak rajta akkor arrébb húzni is könnyebb.
![]() |
![]() |
Kereskedelmi forgalomban számos megoldás kapható (olcsóbb, drágább, fémből, fából). De nem minden esetben kapunk olyat, ami illeszkedik a már meglévő bútorainkhoz. Én megoldásként házilag elkészítettem ezt az egyszerű bútordarabot, ezáltal olyan lett, amilyet én szerettem volna. Méretileg is pontosan passzol a számítógéphez és nem utolsó szempont, hogy ezerötszáz forintból kihoztam.
Első lépésként pontos méretet vettem a számítógépről, oldalanként fél centit ráhagytam, hogy könnyebb legyen a ki- és behelyezés. Az anyaglistával felkerestem a győri székhelyű Somy Kft.-t, ahol többek között lapszabászattal is foglalkoznak. Kiválasztottam a nekem legmegfelelőbb laminált bútorlapot és leadtam a rendelést, az anyag árában méretre is vágták nekem és a kívánt oldalakat profin él-fóliázták, másnap mehettem is az alapanyagért. A céghez tartozó bútorkellékes üzletben megvettem a talpakat (első gondolatom az volt, hogy kerekesre csinálom, de meggondoltam magam). Mivel ez a számítógép nincs mozgatva és a boltba kapható állítható talpakat esztétikusabbnak találtam, ezért nem lett kerekes.
Hazavittem az anyagot, aminek a kislányom örült a legjobban. "Apa, már megint barkácsolunk!?" felkiáltással már öltözött is és jött velem fúrni -aragni. Lány létére vonzzák a szerszámok - mindent elcipel, szétpakol. Úgy kell rászólni, hogy azt a mérőszalagot hozza már vissza, egyedül a Dewalt ütve-csavarozó hangjától menekül.
Visszatérve a lényegre – az elemeket a fényképen is látható Stanley sarokszorítóval derékszögbe összefogattam, előfúrtam és az akkus csavarozóval behajtottam a forgácslap csavarokat, ezzel a géppel gyerekjáték a csavarozás. Nem azért kell előfúrni, mert nem vinné be a csavart, hanem azért mert a csavar szétfeszítené az anyagot. Az összeállítás után a talpak beüthető anyáit előfúrtam, beütöttem azokat, a kislányom meg már tekerte is befelé a talpakat. Elő- és összepakolással együtt nem volt egy óra, hogy összeraktam a számítógéptartót. Végeredményként pénzt is spóroltunk, olyan lett amilyet szerettem volna és nem utolsó sorban a hat éves lányom is tanult új dolgokat.
![]() |
![]() |
A Dewalt ütve-csavarozó igazi próbája a hétvégén következik, mivel egy kocsibeállót építek az udvaron. A beton alapot és bele az acél tartókat a múlt hétvégen megcsináltuk, és most lesz a faszerkezet összeállítás. A tizenkettes fa gerenda lábakat az acél tartókhoz 8 x 80 -as állványcsavarral rögzítem. Az elképzelésem, hogy nem kézzel, hanem a Dewalttal fogom a 27 darab nagyméretű csavart behajtani a fába. Kíváncsi leszek, hogy elő kell e venni a Krovát vagy sem.
Varga Károly












